Kimásztam az ágyból és elmentem mosakodni, majd gyorsan felöltöztem és abulira is elpakoltam egy pár cuccot.
A mecsre:
A buliba:
Miután sikeresen kiválasztottam a ruhákat lementem egy is reggeli és kávé reményében a konyhába.
Meglepetésemre már mind az öt srác ébren volt.
- Hát ti?- kérdeztem döbbenten, hiszen ők mindíg sokáig alszanak.
- Fel keltünk, hogy elköszönhessünk Hellától.- magyarázta Louis.
- Ja értem.- ásítotm teljesen el is felejtettem, hogy Hella végül ma utazik el.
- Jó reggelt!- lépett be a nővérem a konyhába maga után rángatva 3 hatalmas bőröndöt.
- Neked is.- mondtuk egyszerre.
- Kértek egy kávét?- nyújtott elénk egy-egy bögrét Niall.
- Aha az most nagyon jól jönne.- vette el gyorsan a felé nyújtott italt Hella.
- Köszi- mosolyogtam én is és belekortyoltam a forró löttybe.
***
- Hát elment.- mondta Louis a tényt amit mindannyian nagyon jól tudtunk. Szája sarkában egy kis mosoly bujkált.
- El.- mondtam és besétáltam a házba.
- Itt maradtál velünk.- folytatta Louis és egy cinkos pillantást váltott Harryvel.
-Védtelenül...- tett hozzá egy gonosz vigyorral az arcán a göndörke.
Egymásra néztek és lassan közelíteni kezdtek felém uyan azzal a gonosz vigyorral a felyükön. Én hátrálni kezdtem de egy idő utána kanapéba ütköztem és rá huppantam. A fiúknak több se kellett abban a pillanatban rám vetették magukat s csikiztek ahol értek.
- Neee- sikítottam nevetve.- Nagyon csikis vagyooooook.
- Azt látjuk.- hallottam meg Niall hangját a hasam irányából ezek szerint hamarosan ő is támad. Egy perc múlva már öt pár kéz csiklandozott. Már alig kaptam levegőt mikor hál'istennek megszólalt a csengő.
-Ez a pizza!- kapta fe a fejét Niall és rohant ajtót nyitni.
- Te rendeltél pizzát?-kérdezte Louis és Zayn egyszerre és ezzel abba is hagyták a csikizést.
- Aha persze éhes voltam.- magyarázta a szőkeség kezében 3(!!!) xxl-es méretű pizzás dobozzal.
- És miért ennyit?- sétált oda hozá Harryis és ígymár csak én és Zayn ültünk a kanapén. Vagyis én feküdtem Zayn meg a lábamnál ült.
- Azért ennyit mert tudtam, hogy úgyis elveszitek.- válaszolt durcásan Niall és kimasírozott a konyhába nyomában a többiekkel.
-Te nem vagy éhes?- néztem a még mindíg mellettem ülő Zaynre
- Nem. És te?
- Én sem.- csendben ültünk egymás mellett és mind a ketten a földet bámultuk.
- Mit csinálsz ma?- törte meg a csendet végül Zayn.
- Foci mecsre megyek utána meg egy buliba.- feleltem ég mindíg a földet fürkészve.
- Akarom én tudni, hogy kivel mész?- nézett rám Zayn. Én is ránéztem és óvatosan megráztam a fejem.
- Sejtettem.- mormolta szomorúsággal a szemében.
-Ti nem esztek?- dugta ki a fejét Niall a konyha ajtaján.
- Nem.- válaszoltuk egyszerre Zayn-nel.
- Naaa gyertek tök finomak.- győzködött minket a szőkeség.
- Na jó.- adtam be a derekam, majd felálltam a fotelből és megragadva Zayn kezét őt is felhúztam.
- Hű! Ezek nagyon szépek!- mondtam elámulva mikor megláttam az asztalon a három pizzát.
-Hát igen. Na melyikből kértek?- vette a kezébe Niall a pizza vágót.
- Én a zöldségesből.- mutattam az említett kaja felé.
- Tessék.- nyújtott át Niall egy tányért amin egy szelet pizza volt.
- Köszi.
- És te?- nézett kérdőn Zayn-re.
- Én nem kérek.- mondta Zayn és leült egy székre.
- Hát jó te tudod legalább több maradnekem.- vont vállat a szőkeség és nagyot harapott a saját szeletébe.
***
- Zóra itt a pasid.- üvöltötte el magát Niall a földszintről. Gyorsan felkaptam a táskám a szobámból és lerohantam hozzá.
-Nem a pasim.- morogtam miközben felhúztam a cipőmet. Erre persze csak vállvonogatás volt a válasz és egy moros pillantás Zayntől.
- Sziasztok!- káltottam és kiléptem az ajtón.
- Szia Zóra- mosolygott rám Mike kedvesen.
-Szia.- mosolyogtam vissza.
-A többiek a kocsiban várnak.- magyarázta és a ház elött álló autó felé indult.- Csinos vagy.- fordult hátra egy nagy mosollyal az arcán.
- Köszi.- motyogtam és utána mentem. Beszáltunk a kocsiba. Nem ültek bent sokan. Rajtunk kívül csak 3 srác és 3 csaj volt ott.
-Sziasztok.- mondtam halkan miközben leültem Mike mellé. Az elöttem ülő lány hátra fordult és egy nem éppen kedves pillantással végig mért.
- Ő Zóra, tudjátok már meséltem róla.- magyarázta Mike a fiúknak. Kaptam egy pár eröltetett vigyort majd el is indultunk. lányok egész úton engem méregettek nem éppen barátságos jeleggel. Önkénytelenül is közelebb húzódtam Mike-hoz.
- Neaggódj mindjárt ott vagyunk.-súgta a fülembe, és valóban 5 perc múlva egy elegáns étterem parkolójába gördültünk be.
- Jó napot mit hozhatok.- állt meg az asztalunk elött egy fiatal pincér srác.
- Mi csak 3 görög salit kérünk és 3 mentes vizet.- nyávogta a rózsaszín v nyakú felsős hidrogén szőke lány és össze nevetett a másik kettővel. Mind a hárman ugyan úgy néztek ki csak a felsőik színe volt más. Az egyiknek kék a másiknak meg lila aki rendelt annak meg ugye rikíó rózsaszín.
Míg én ezen filóztam a srácok is rendeltek és rám került a sor. Mivel még mindíg tele voltam a pizzával csak egy buborékos vizet kértem és egy kis sültkrumplit.
A lányok szinte undorodva nézték ahogy a pincér lerakja elém a krumplimat.
- Tudtad, hogy a bubis víz hízlal?- kérdezte nyávogva a lila felsős.
- Nem.- mondtam és tekintetem a krumpliba fúrtam.
- Pedig így van.- bizonygatta a kék felsős is.
- Engem nem zavar.- modtam és rájuk néztem. Nem kellett volna. Gúnyos pillantásuk az összes önbizalmamat elűzte.
-Pedig nem ártana ha érdekelne. Ha jól látom így is elég kis duci vagy.- tette hozzá gonoszan és persze nyávogva a lila felsős. Ettől tátva maradt a szám hiszen a lány aig volt vékonyabb nálam.
- Bocsánat.- motyogtam és felálltam, írányba vetem mosdót.Mikorbeértem már tárcsáztam is Hannah számát.
- Halo?- szólt bele Hannah vidáman.
-Szia Zóra vagyok. Nem zavarlak?- kérdeztem míg a tükörbe nézve letöröltem kicsorduló könnyeimet.
- Dehogy zavarsz! Valami baj van?- kérdezte ijedten.
- Ezek alányok kész szörnyetegek. Még csak fél órája vagok velük de már ki is készítettek.- panaszoltam.- Azt mondták, hogy kövér vagyok.- mondtam és hangom megremegett.
- Jajj édesem úgy sajnálom! Tudom ők nagyon gonoszak de bírd ki. Ha akarsz nyugodtan ide jöhetsz akár most is.- ajánotta Hanna kedvesen.
- K-köszönöm.- mondtam csodálkozva. Meglepődtem, hogy Hannah ilyen kedves velem pedig alig ismer.- De kibírom. Nem fogják elrontani a napomat!
- Ez az csajszi! Ne sírj miattuk! Emeld föl a fejed hercegnő mert leesik a koronád.- nevetett kedvesen.
- Köszi Hannah. Majd még lehet, hogy hívlak.
- Egész nyugodtan.
- Puszi szia.
- Szia.
Miután letettem a telefont megigazítottam a sírástó elkenődött sminkemet és vissza mentem a többiekhez.
Hamarosan mindenki befelyezte az evés és fizettünk maj dindultunk is a mecsre.
***
Már fél órája ment a mecs és Mike még felém sem nézett. A többi lány eltűnt valamerre de nem is bántam, ugyanis semmi kedvem nem volt lekezelő pillantásaikhoz és lekicsinylő beszólásaikhoz.
Mivel eléggé unatkoztam bedugtam a fülembe a fülhallgatóm és elindítottam az egyik kedvenc számom olyan hangosan, hogy semmi mást ne halljak csak a zenét.
Csak hallgattam a zenét és bámultam ki a fejemből. Ettől a számtó valamiért mindíg nagyon jó kedvem lesz.
Már kb 40-szer is végig hallgattam a számot mire vége lett a mecsnek.
Gyorsan felálltunk és az autó felé indultunk, hogy elekrüljük a tömeget. A stadiontól sokáig tartott az út Kevinék házáig. 1 egész órát töltöttem el a 3 kiállhatatlan lánnyal egy autóban. Aztán végre megérkeztünk. Dobtam egy sms-t Liamnek, hogy minden rendben van most érkeztem meg a buli helyszínére.
Hannah már a kapuban várt minket és ahogy meglátott engem megölelt. Melepett ez a szeretet roham de jól esett.
- Na milyen volt?- kérdezte Hannah sokat selytető mosolyal mikor már felemntünk Kevin szobájába készülődni.
-Fuh. Hát..- és elmeséltem az egészet Hannah-nak az elejétől a végéig.
- Huh hát ez tényleg nem lehetett valami jó.- értett egyet velem.
- Hoztam ruhát ahogy kérted.- húztam elő az eléggé össze gyűrődött szettemet a táskámból.- Ú kicsit össze gyűrődött- húztam el a számat.
-Ne aggódj, hozom a vasalót és kivasaljuk.- nyugtatott Hannah
Miután a ruhám újra jól néztt ki elementünk hajat mosni madj kiválasztottuk Hannah ruháját is.
Sokáig gondolkoztunk, hogy felvegye-e hozzá a leopárd mits kardigánt de végül úgy döntöttünk, hogy nem kell. Miután a ruhákkal kész voltunk jöhetett a smink. Nem vittük túlzásba. Egy kis tus, szempilla spirál, szájfény és pirosító és már kész is voltunk. Csak a hajunk volt hátra.
- Milyen hajunk legyen?- nézett rám komoly fejjel Hannah mintha ez lenne a világ legfontsabb kérdése.
- Nem is tudom.- néztem "elmélyülen" távolba mint egy igazi filozófus. Hannah rám nézett majd egyszerre felnevettünk.
- Beteszek valami zenét jó? Úgy viccesebb minden.- mondta és már nyúlt is a telefonjáért, de keze megállt a mozdulat közben.
- Tudod mit?! Tegyél be inkább te. Hogy megtudjam milyen zenét szeretsz. Az sokat elárul az emberről, hogy milyen zenét szeret.
-Rendben.- mondam és már tudtam is mit tegyek be.
Hamarosan felcsendültek az ismerős hangok. Egyszerűe imádom a Little Mixet. A legnagyobb álmaim közé tartozik, hoy egyszer eljussak egy koncertjükre.
Hannah-val hangosan énekeltünk miközben becsavartuk egymás haját, hogy szép loknis legyen.
- Imádom ezt a számot!- lelkendezett Hannah.
- Igen én is. Ők a kedvenceim.- bólogattam.
- A nővéred azt mondta, hogy ne lepődjek meg ha khm... hogy is mondjam... bunkó vagy velem. De nem értem mért mondta. Te vagy a legjobb fej csaj akivel valaha is találkoztam.- nézett rám komolyan Hannah.
- Köszönöm.- suttotam meghatottan.- Tudod nekem nem igazán vannak barátim és nem is tudok barátkozni sem, biztos ezért mondta.
- Nekem sincsenek barátaim nagyon.- hajtotta le fejét Hannah.
- Hogy-hogy?- kérdeztem csodálkozva- Hiszen kedves vagy vicces s közvetlen.
- Azt hiszik az emberek, hogy csak azért mert a pasim a foci csapat kapitánya én is olyan vagyok mint a hidrogén szőke lányok akikkel a mai napodat töltted. Meg hát szőke a hajam és ebből is arra következtetnek, hogy beképzelt vagyok. Pedig én nem vagyok olyan mint ők! Tényleg nem!
- Tudom.- léptem oda hozzá és magam sem tudom miért de megöleltem.
- Most már van egy barátnőd. Persze csak ha te is akarod.- suttogta Hannah.
- Igen mindennél jobban akarom!- vigyorogtam rá miközben eltoltam magamtól.
- Akkor mostmár "öri-barik" vagyunk?- nevetett fel.
- Igen.- vágtam rá határozottan.
- Szerintem most már megérkeztek a töbiek is szóval menjünk le.- javasolta Hannah.
Még egy utolsó gyors pillantást vetettünk a tükörbe és kézen fogva lementünk a földszintre ahol már javában folyt a buli.
Zayn szemszöge:
Nem tetszik nekem ez a Mike. És aggódom Zórért. Valamiért nagyon rossz előérzetem van. Mivan ha valami baja esik ebben a buliban? Hiszen nem is ismer senkit. Úgy aggódom! Jobb lesz ha lemegyek a srácokoz, majd ők elterelik a figyelmem.
- Mit csináltok?- léptem be a nappaliba.
- Videó játék.- mondta Harry tekintetét a tévére szegezve.
- Értem.- morogtam és leütem közélyük.
- Valami baj van Zayn?- vágott hátba Lou.
- Nincs semmi haggyál már.- húzódtam arrébb.
- Nem hiszek neked.- nézett rám idegesítően. Inkább felálltam és kimentem cigizni a terszra. Kint már sötét volt. A cigi füstjét szépen megvilágította az apró kerti lámpa halvány fénye.
- Mi a baj haver?- állt meg mellettem Liam.
- Zóra.- motyogtam magam elé halkan.
- Mi van vele?- kérdezte értetlenül a melettem álló fiú
- Mike.- suttogtam újra.
- És..?- próbált töbet kihúzni belőlem.
- Hát nem érted?! Mike csak kihasználja őt! Nem is szereti igazán.- üvöltöttem Liam arcába és leroskadtam egy kerti székre. Liam barátilag hátba veregetett majd vissza ment a házba. Egyedül maradtam a cigimmel és a gondolataimmal.
Egy szám ugrott be amit a srácokkal írtunk még régebben és most tökéletesen passzolt ahoz amit érzek. Remélem Zóra jól érzi magát most a party-n. Folyton csak ő jár a fejemben. El kell neki mondanom mégegyszer, hogy komolyan vegyen és ha kell még 100-szor is. Mindennél jobban szeretném őt! Bármit megtenék érte!
Már órák óta ücsöröghettem ott kint mikor megcsörrent a telefonom és kizökkentett a gondolataim közül. Zóra neve villogott a képernyőn. Felvettem a telefont és azon nyomban megfagyott a vér az ereimben a rémülettől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése